A szervezet, mint rész-egész - holon

A ROMACT programnak illeszkedne kell a konkrét környezetébe és maga is részekből áll. Egyszerre része egy nagyobb egésznek és egésze részeinek. Ennek kezelésére használjuk a holon modellt.  

A holon modell szerint minden létező egységes egész, és ugyanakkor része egy őt magát befoglaló rendszernek, olyan rész, ami egész is így részegész. A részegész neve: holon. A szervezetek is ilyenek. A ROMACT program is ilyen, illetve ilyennek kell lennie. A egésznek illeszkedni kell az EU programokhoz, az országhoz, a régióhoz és helyi lokalitáshoz. Ha nem illeszkedik nem tud működni. A programnak vannak lépései dolgozói, aktivistái érintettjei ezeket a részeket pedig egységes egésszé kell szervezni. Mindegyik követelmény sajátos szervezési és kommunikációs funkciót követel. 

A holonoknak vannak általános jellemzői.

Alapvető funkciók

Adaptáció

A szervezet és a környezet összhangjának megtervezése. Adaptáción a rendszer és környezete kölcsönös közelítését értjük. Ez egyrészt a környezet alakítását jelenti a rendszer céljainak megfelelően. A programunkat, meg kell ismertetni a környezettel, nyitottá kell tenni rá, másrészt magunkat is alakítani kell a konkrét környezet sajátosságai szerint.

A környezet elemzése

Az adaptációs tervezés legfontosabb része a környezet elemzése. Stakeholder elemzés.

Ebben meghatározzuk, hogy

• melyek a szervezet számára meghatározó környezeti tényezők.
• Majd mindegyik tényező kapcsán megfogalmazzuk, hogy a céljaink szempontjából
• „Mi az, ami jól működik?” és
• „Mi az, ami javítandó?”
• „Mi a fontos neki a mi programunk szempontjából?”

Illusztrációnak lásd itt egy elemzés részletét.

• A kommunikációt úgy kell szervezni célcsoportonként, hogy figyelembe vegyük, hogy mi neki a fontos.
• A program beavatkozásai ellenállással járhatnak. Az ellenállás és annak leküzdése két módon tervezhető: Az egyszerűbb modell az erőtér elemzés. Lásd itt. És egy részletesebb lépéssor, amely integrálni tudja az erőtér elemzés eredményeit a változásmenedzsment. Erről itt olvashatsz.
• Az előzetes tervezések után tudjuk megtervezni a program kifele történő kommunikációját. Erről a „Kommunikációs folyamat tervezése című anyag szól.

Célok elérése - A célelérés szervezése

A programot végre kell hajtani. A bonyolult célokat részcélokra kell bontani, munkamegosztást kell szervezni. A célok részekre bontásához lásd az „egyszerre látod a részeket és az egészet” című anyagot. Itt olvashatod.

A munka szervezéséhez munkacsoportokat érdemes szervezni, ehhez lásd az „Eredményes munkacsoportok szervezése” című anyagot. Itt olvashatod.

Integráció

Minden tekintetben az adaptáció ellenpólusának lehet felfogni. Míg a rendszer adaptálási fázisában szinte felolvad - felerészben - a környezetben, addig itt a határmegvonás a fő feladat. A környezettel való intenzív kapcsolat, a rendszerben sok feladat ellátását követeli, ami megterheli a rendszert, Ezért e külső és belső csapatszervezési feladatokat integrálni kell. A csoporttevékenység hangsúlya a tagok közötti viszonyok és kötődések felerősítésére helyeződik át. 

A kommunikációnak kétféle feladata van itt,

• értekezletekkel segíteni a részcélok, végrehajtó tevékenységek integrálást. Integrálni kell a dolgokat. Itt moderálási segítségre van szükség. 
• olyan csoport légkört kell kialakítani, amelyben biztonságban dolgoznak az emberek, ez jobb teljesítményt, jobb kommunikációt, ami lehetővé teszi a dolgok tiszta kibeszélést, és erős marad a csoport kohéziója, motiváltsága. Integrálni kell a személyeket. Ebben a csapatépítés (tréning) segít. De csapatépítés egy közös ebéd, kirándulás, beszélgetés is - "csak úgy"

Az identitás erősítése

Nyugalmi állapot. A nyugalmi állapotban töltődnek fel azok a minták, értékek, amelyek az aktív szakaszokban a többi tevékenység alapjául szolgálnak.

Ide tartoznak a szervezeti identitás ápolását szolgáló rituálék, szervezeti események. Például a szervezet eredményeit bemutató ünnepek, szervezeti bulik, kirándulások, de ilyenek akár a naponta történő közös étkezések. Mindazok a történések, amelyek a szervezet tagjait konkrét személyként, s a szervezetet konkrét közösségként, a „mi” közösségünkként képesek bemutatni. Ezek az alkalmak teremtik meg azt a feltöltődési lehetőséget a szervezet egésze számára, ami miatt a szervezet tagjainak, mint konkrét embereknek „értelme van” ebben a közösségben dolgozni. Itt alakul ki a szervezet iránti lojalitás.

A szervezeti és a személyes identitás a történetekben van konstruálva, oly módon, hogy a történetek főszereplői vagyunk. Azok és olyanok vagyunk, amilyeneknek a történetekben megmutatkozunk. Ezért fontos a szervezet, közösség szempontjából a történetmesélés.

Ha a történetekben elmeséljük az eredményeinket, ez felkészít minket a következő adaptációs feladatra.

A ROMACT program tartós sikerének egyik legfontosabb pillére, hogy a programban olyan történetek szülessenek, amelyben a romák önmaguk sorsát alakítónak élhessék át magukat. Éljék át, hogy "megcsinálták a ... program valamilyen részét.

Éljék át hogy sorsuk önálló autonóm alakítói.

Éljék át, hogy képesek ...

A motivációs lélektanban ezt proaktivitásnak, vagy az "önmagunkat okként tulajdonítani a sikerben" tényezőnek nevezik, ami a sikeres életvezetés alapja. A roma önértékelés szempontjából a programot a roma közösségek mozgósítására, részvételére, aktivitására kell építeni.

Forrás: 

• Domschitz Mátyás: A szervezet, mint holon. In. Demeter Márton (szerk.) Konstruált világok. Typotex, 2014

Képek:

• http://www.clipartpanda.com/categories/adaptation-20clipart
• http://blog.teamspir.it/growth/how-to-achieve-goals
• http://leverhawk.com/why-is-cloud-integration-still-an-adoption-barrier-2012120759
• https://bettyshook.wordpress.com/hterpning/the-storyteller/